Egy kicsit ismerkedjünk meg a nyirokrendszerünkkel!

Amennyire lehetséges kerülném a tudományos jelleget, de van, ahol ez nem sikerült!

Olvasási idő: kb. 5-7 perc

A nyirokrendszer a test tisztító berendezése, és az egész testünket behálózza.

A nyirokerekben keringő nyirokfolyadék az immunrendszer védekező bázisa. Ezért is nevezik a nyirokrendszert testünk védekező rendszerének.
A nyirokerekben salakanyagok és kórokozók szállítódnak, miközben a szövetnedv megszűrődik.
A szövetnedv (a nyirok) fontos szerepet játszik a sejtek és szövetek működésében.
A nyirokban nagy számban találhatók fehérvérsejtek, amelyek létfontosságú elemei a testbe betolakodó baktériumok és vírusok elleni küzdelemnek.

A nyirokfolyadék magával szállítja az anyagcsere bomlástermékeit, salakanyagokat, és a vérplazmát.

Feladata, hogy biztosítsa a sejtek életkörülményeit, megtisztítsa a szervezetet a különböző behatoló baktériumoktól, toxikus anyagoktól, vírusoktól, elhalt sejtektől, elszaporodó gombáktól.
A nyirokfolyadék összegyűjti ezeket a betegségeket okozó részecskéket, ahol is a nagy fehérsejtek a lymphociták közömbösítik, majd a megtisztított nyirkot a vérbe ürítik.

A nyirokrendszer működését az izom összehúzódása és elernyedése működteti. Alvó állapotban a lüktető rendszer működteti.

Ha nincs megfelelő izommozgás a nyirokáramlás lelassul, vizenyők alakulnak ki, és a szervezetet megtámadó gombák, vírusok, baktériumok elkezdenek szaporodni.

A nyirokcsomók, nyirokerek

Nyirokcsomók a nyirokrendszer részei, test szerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan, bizonyos testtájékokon.

A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb, másodlagos nyirokcsomókhoz futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak.

A nyirokrendszer egyéb részei

Csecsemőmirigy (thymus), nyirokerek (vasa lymphatica), tüszők, mandulák (tonsilla), lép (lien), féregnyúlvány (appendix vermiformis).

A nyirokrendszer szerepe kettős

Egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe.

Másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad: (sejtes és humorális immunitás.)
Ugyanakkor a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg.
A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.

Anyagszállítás a vérerek és az erek útján történik. A vérereket a nyirokereket, az úgynevezett segítő nyirokerek izomzata mozgatja.

Legnagyobb számban a lágyék, a mellkas, nyak, hónaljban találhatók.
A nyirokcsomóknak fontos szerepe van a baktériumtoxinok és más mérgező anyagcseretermékek méregtelenítési folyamataiban.
A nyirokcsomók a nyirokba, ezen keresztül a vérbe fiatal lymphocitákat juttatnak.

Részei: kéreg, velőállomány, kanyarulatos szinuszok.

Nyirokszervek: mandulák, lép, csecsemőmirigy, vakbél, féregnyúlvány. Feladata a szervezet megvédése a különböző korokozóktól.

A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek.

Feladatuk kettős:
• egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat,
• másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.

Testtájéki (regionális) nyirokcsomók

A fej és a nyak nyirokcsomói nyaki nyirokcsomók

Elülső nyaki nyirokcsomók

Ezek a csomók a – a felületi és a mély – a sternocleidomastoideus izmok felett és alatt találhatók.
A torok belső struktúráinak, a garat hátsó részének, a manduláknak és a pajzsmirigynek a nyirkát szűrik.

Hátulsó nyaki nyirokcsomók

Ezek a csomók egy vonalban helyezkednek el a sternocleidomastoideus izom mögött, de a trapézizom előtt, a halántékcsont csecsnyúlvány felőli részétől a kulcscsontig.
Felső légúti fertőzések során gyakran megduzzadnak.

Garatmögötti nyirokcsomók

Ezek a csomók retropharingeélisan, a gerincoszlop előtt találhatók. Az orrüreg és a hátsó pharyngealis régiók nyirkát szűrik.

Submandibularis állkapocs nyirokcsomók

Ezek a csomók az állkapocs alatt találhatók mindkét oldalon.
Az arc alsó kétharmadából, beleértve a felső és alsó állcsontokat is, valamint a nyelvből érkező nyirokutak vezetnek ide.

Submentalis nyirokcsomók

Ezek a csomók az áll alatt helyezkednek el. Az alsó ajak és az alsó metszőfogak nyirkát szűrik.

Supraclavicularis kulcsponti nyirokcsomók

Ezek a csomók abban a kulcscsont feletti üregben találhatók, amik a sternum ízülettől laterálisan helyezkednek el.

A felső végtag nyirokcsomói

Néhány nyirokcsomó előfordul a könyökárokban és a medialis nagy bőrvéna mentén.

A legjelentősebb nyirokcsomó csoport azonban a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg.

Ugyancsak jelentős nyirokcsomó csoport van a mellizmok között és szélénél.

A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek.

Az alsó végtag nyirokcsomói

Néhány nyirokcsomó a térdhajlatban. Felszínes és mély nyirokcsomók a lágyékhajlatban. A felszínes csoport jól tapintható.

A kismedencei nyirokcsomók

Részben a nagy erek mentén helyezkednek el, részben a kismedencei szervek mentén.

Hasüregi nyirokcsomók

Igen bőséges nyirokérhálózat és nyirokcsomórendszer van a bélfodorban.
Fontos szerepük van a felszívódott zsírok elvezetésében.

Nyirokerek és nyirokcsomók találhatók a nagyerek mentén.

A nyirokerek a nyirociszternába (cysterna chylibe) szedődnek össze és a mellvezetéken (ductus thoracicus) keresztül vezetődnek a bal vénás szögletbe.

Mellüregi nyirokcsomók

A tüdő kötőszövetes sövényeiben, a tüdőkapu környékén, a gátorban a légcső és a nyelőcső mentén, a szívburok parietalis lemezében, a mellkasfalon a szegycsont mentén és a bordaközökben találhatók fontosabb csoportok

Az idegen behatolók kiszűrése

A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem!
A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása.
A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.

A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:

1. visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe,
2. immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára,
3. a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi

A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:

• a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás,
• egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé folyjék az erekben),
• az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója,
• izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.

Az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!

Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!

Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”. Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen (vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).

Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vér duzzad meg a végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.

Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.

Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?

A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és légzőgyakorlatok végzése adja.

A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). erről esetleg egy kicsit bővebben írhatnál.

Ha a szervezet kalcium-, és D-vitaminhiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin készítményekkel.

A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb talán a torma. Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Szelén, cink, és C-vitamin, ezeket érdemes pótolni.

Egy kicsit ismerkedjünk meg a Nyirokrendszerünkkel!

Amennyire lehetséges kerülném a tudományos jelleget, de van, ahol ez nem sikerült!

A nyirokrendszer a test tisztító berendezése, és az egész testünket behálózza.
A nyirokerekben keringő nyirokfolyadék az immunrendszer védekező bázisa. Ezért is nevezik a nyirokrendszert testünk védekező rendszerének.
A nyirokerekben salakanyagok és kórokozók szállítódnak, miközben a szövetnedv megszűrődik.
A szövetnedv (a nyirok) fontos szerepet játszik a sejtek és szövetek működésében.
A nyirokban nagy számban találhatók fehérvérsejtek, amelyek létfontosságú elemei a testbe betolakodó baktériumok és vírusok elleni küzdelemnek.

A nyirokfolyadék magával szállítja az anyagcsere bomlástermékeit, salakanyagokat, és a vérplazmát.

Feladata, hogy biztosítsa a sejtek életkörülményeit, megtisztítsa a szervezetet a különböző behatoló baktériumoktól, toxikus anyagoktól, vírusoktól, elhalt sejtektől, elszaporodó gombáktól.
A nyirokfolyadék összegyűjti ezeket a betegségeket okozó részecskéket, ahol is a nagy fehérsejtek a lymphociták közömbösítik, majd a megtisztított nyirkot a vérbe ürítik.

A nyirokrendszer működését az izom összehúzódása és elernyedése működteti. Alvó állapotban a lüktető rendszer működteti.

Ha nincs megfelelő izommozgás a nyirokáramlás lelassul, vizenyők alakulnak ki, és a szervezetet megtámadó gombák, vírusok, baktériumok elkezdenek szaporodni.

A nyirokcsomók, nyirokerek

Nyirokcsomók a nyirokrendszer részei, test szerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan, bizonyos testtájékokon.

A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb, másodlagos nyirokcsomókhoz futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak.

A nyirokrendszer egyéb részei

Csecsemőmirigy (thymus), nyirokerek (vasa lymphatica), tüszők, mandulák (tonsilla), lép (lien), féregnyúlvány (appendix vermiformis).

A nyirokrendszer szerepe kettős

Egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe.

Másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad: (sejtes és humorális immunitás.)
Ugyanakkor a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg.
A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.

Anyagszállítás a vérerek és az erek útján történik. A vérereket a nyirokereket, az úgynevezett segítő nyirokerek izomzata mozgatja.

Legnagyobb számban a lágyék, a mellkas, nyak, hónaljban találhatók.
A nyirokcsomóknak fontos szerepe van a baktériumtoxinok és más mérgező anyagcseretermékek méregtelenítési folyamataiban.
A nyirokcsomók a nyirokba, ezen keresztül a vérbe fiatal lymphocitákat juttatnak.

Részei: kéreg, velőállomány, kanyarulatos szinuszok.

Nyirokszervek: mandulák, lép, csecsemőmirigy, vakbél, féregnyúlvány. Feladata a szervezet megvédése a különböző kórokozóktól.

A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek.

Feladatuk kettős:
• egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat,
• másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.

Testtájéki (regionális) nyirokcsomók

A fej és a nyak nyirokcsomói nyaki nyirokcsomók

Elülső nyaki nyirokcsomók

Ezek a csomók a – a felületi és a mély – a sternocleidomastoideus izmok felett és alatt találhatók.
A torok belső struktúráinak, a garat hátsó részének, a manduláknak és a pajzsmirigynek a nyirkát szűrik.

Hátulsó nyaki nyirokcsomók

Ezek a csomók egy vonalban helyezkednek el a sternocleidomastoideus izom mögött, de a trapézizom előtt, a halántékcsont csecsnyúlvány felőli részétől a kulcscsontig.
Felső légúti fertőzések során gyakran megduzzadnak.

Garatmögötti nyirokcsomók

Ezek a csomók retropharingeélisan, a gerincoszlop előtt találhatók. Az orrüreg és a hátsó pharyngealis régiók nyirkát szűrik.

Submandibularis állkapocs nyirokcsomók

Ezek a csomók az állkapocs alatt találhatók mindkét oldalon.
Az arc alsó kétharmadából, beleértve a felső és alsó állcsontokat is, valamint a nyelvből érkező nyirokutak vezetnek ide.

Submentalis nyirokcsomók

Ezek a csomók az áll alatt helyezkednek el. Az alsó ajak és az alsó metszőfogak nyirkát szűrik.

Supraclavicularis kulcsponti nyirokcsomók

Ezek a csomók abban a kulcscsont feletti üregben találhatók, amik a sternum ízülettől laterálisan helyezkednek el.

A felső végtag nyirokcsomói

Néhány nyirokcsomó előfordul a könyökárokban és a medialis nagy bőrvéna mentén.

A legjelentősebb nyirokcsomó csoport azonban a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg.

Ugyancsak jelentős nyirokcsomó csoport van a mellizmok között és szélénél.

A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek.

Az alsó végtag nyirokcsomói

Néhány nyirokcsomó a térdhajlatban. Felszínes és mély nyirokcsomók a lágyékhajlatban. A felszínes csoport jól tapintható.

A kismedencei nyirokcsomók

Részben a nagy erek mentén helyezkednek el, részben a kismedencei szervek mentén.

Hasüregi nyirokcsomók

Igen bőséges nyirokérhálózat és nyirokcsomórendszer van a bélfodorban.
Fontos szerepük van a felszívódott zsírok elvezetésében.

Nyirokerek és nyirokcsomók találhatók a nagyerek mentén.

A nyirokerek a nyirociszternába (cysterna chylibe) szedődnek össze és a mellvezetéken (ductus thoracicus) keresztül vezetődnek a bal vénás szögletbe.

Mellüregi nyirokcsomók

A tüdő kötőszövetes sövényeiben, a tüdőkapu környékén, a gátorban a légcső és a nyelőcső mentén, a szívburok parietalis lemezében, a mellkasfalon a szegycsont mentén és a bordaközökben találhatók fontosabb csoportok

Az idegen behatolók kiszűrése

A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem!
A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása.
A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.


A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:

1. visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe,
2. immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára,
3. a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi

A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:

• a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás,
• egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé folyjék az erekben),
• az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója,
• izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.

Az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!

Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!

Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”. Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen (vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).

Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vér duzzad meg a végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.

Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.

Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?

A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és légzőgyakorlatok végzése adja.

A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). erről esetleg egy kicsit bővebben írhatnál.

Ha a szervezet kalcium-, és D-vitaminhiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin készítményekkel.

A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb talán a torma. Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Szelén, cink, és C-vitamin, ezeket érdemes pótolni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.