Egy kicsit ismerkedjünk meg a nyirokrendszerünkkel!
Írta
LAca
Amennyire lehetséges kerülném a tudományos jelleget, de van, ahol ez nem sikerült!
Olvasási idő: kb. 5-7 perc
A nyirokrendszer a test tisztító berendezése, és az egész testünket behálózza.
A nyirokerekben keringő nyirokfolyadék az immunrendszer védekező bázisa. Ezért is nevezik a nyirokrendszert testünk védekező rendszerének. A nyirokerekben salakanyagok és kórokozók szállítódnak, miközben a szövetnedv megszűrődik. A szövetnedv (a nyirok) fontos szerepet játszik a sejtek és szövetek működésében. A nyirokban nagy számban találhatók fehérvérsejtek, amelyek létfontosságú elemei a testbe betolakodó baktériumok és vírusok elleni küzdelemnek.
A nyirokfolyadék magával szállítja az anyagcsere bomlástermékeit, salakanyagokat, és a vérplazmát.
Feladata, hogy biztosítsa a sejtek életkörülményeit, megtisztítsa a szervezetet a különböző behatoló baktériumoktól, toxikus anyagoktól, vírusoktól, elhalt sejtektől, elszaporodó gombáktól. A nyirokfolyadék összegyűjti ezeket a betegségeket okozó részecskéket, ahol is a nagy fehérsejtek a lymphociták közömbösítik, majd a megtisztított nyirkot a vérbe ürítik.
A nyirokrendszer működését az izom összehúzódása és elernyedése működteti. Alvó állapotban a lüktető rendszer működteti.
Ha nincs megfelelő izommozgás a nyirokáramlás lelassul, vizenyők alakulnak ki, és a szervezetet megtámadó gombák, vírusok, baktériumok elkezdenek szaporodni.
A nyirokcsomók, nyirokerek
Nyirokcsomók a nyirokrendszer részei, test szerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan, bizonyos testtájékokon.
A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb, másodlagos nyirokcsomókhoz futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak.
Egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe.
Másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad: (sejtes és humorális immunitás.) Ugyanakkor a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.
Anyagszállítás a vérerek és az erek útján történik. A vérereket a nyirokereket, az úgynevezett segítő nyirokerek izomzata mozgatja.
Legnagyobb számban a lágyék, a mellkas, nyak, hónaljban találhatók. A nyirokcsomóknak fontos szerepe van a baktériumtoxinok és más mérgező anyagcseretermékek méregtelenítési folyamataiban. A nyirokcsomók a nyirokba, ezen keresztül a vérbe fiatal lymphocitákat juttatnak.
Nyirokszervek: mandulák, lép, csecsemőmirigy, vakbél, féregnyúlvány. Feladata a szervezet megvédése a különböző korokozóktól.
A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek.
Feladatuk kettős: • egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat, • másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.
Testtájéki (regionális) nyirokcsomók
A fej és a nyak nyirokcsomói nyaki nyirokcsomók
Elülső nyaki nyirokcsomók
Ezek a csomók a – a felületi és a mély – a sternocleidomastoideus izmok felett és alatt találhatók. A torok belső struktúráinak, a garat hátsó részének, a manduláknak és a pajzsmirigynek a nyirkát szűrik.
Hátulsó nyaki nyirokcsomók
Ezek a csomók egy vonalban helyezkednek el a sternocleidomastoideus izom mögött, de a trapézizom előtt, a halántékcsont csecsnyúlvány felőli részétől a kulcscsontig. Felső légúti fertőzések során gyakran megduzzadnak.
Garatmögötti nyirokcsomók
Ezek a csomók retropharingeélisan, a gerincoszlop előtt találhatók. Az orrüreg és a hátsó pharyngealis régiók nyirkát szűrik.
Submandibularis állkapocs nyirokcsomók
Ezek a csomók az állkapocs alatt találhatók mindkét oldalon. Az arc alsó kétharmadából, beleértve a felső és alsó állcsontokat is, valamint a nyelvből érkező nyirokutak vezetnek ide.
Submentalis nyirokcsomók
Ezek a csomók az áll alatt helyezkednek el. Az alsó ajak és az alsó metszőfogak nyirkát szűrik.
Supraclavicularis kulcsponti nyirokcsomók
Ezek a csomók abban a kulcscsont feletti üregben találhatók, amik a sternum ízülettől laterálisan helyezkednek el.
A felső végtag nyirokcsomói
Néhány nyirokcsomó előfordul a könyökárokban és a medialis nagy bőrvéna mentén.
A legjelentősebb nyirokcsomó csoport azonban a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg.
Ugyancsak jelentős nyirokcsomó csoport van a mellizmok között és szélénél.
A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek.
Az alsó végtag nyirokcsomói
Néhány nyirokcsomó a térdhajlatban. Felszínes és mély nyirokcsomók a lágyékhajlatban. A felszínes csoport jól tapintható.
A kismedencei nyirokcsomók
Részben a nagy erek mentén helyezkednek el, részben a kismedencei szervek mentén.
Hasüregi nyirokcsomók
Igen bőséges nyirokérhálózat és nyirokcsomórendszer van a bélfodorban. Fontos szerepük van a felszívódott zsírok elvezetésében.
Nyirokerek és nyirokcsomók találhatók a nagyerek mentén.
A nyirokerek a nyirociszternába (cysterna chylibe) szedődnek össze és a mellvezetéken (ductus thoracicus) keresztül vezetődnek a bal vénás szögletbe.
Mellüregi nyirokcsomók
A tüdő kötőszövetes sövényeiben, a tüdőkapu környékén, a gátorban a légcső és a nyelőcső mentén, a szívburok parietalis lemezében, a mellkasfalon a szegycsont mentén és a bordaközökben találhatók fontosabb csoportok
Az idegen behatolók kiszűrése
A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem! A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása. A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.
A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:
1. visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe, 2. immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára, 3. a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi
A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:
• a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás, • egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé folyjék az erekben), • az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója, • izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.
Az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!
Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!
Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”. Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen (vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).
Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vér duzzad meg a végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.
Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.
Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?
A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és légzőgyakorlatok végzése adja.
A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). erről esetleg egy kicsit bővebben írhatnál.
Ha a szervezet kalcium-, és D-vitaminhiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin készítményekkel.
A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb talán a torma. Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Szelén, cink, és C-vitamin, ezeket érdemes pótolni.
Egy kicsit ismerkedjünk meg a Nyirokrendszerünkkel!
Amennyire lehetséges kerülném a tudományos jelleget, de van, ahol ez nem sikerült!
A nyirokrendszer a test tisztító berendezése, és az egész testünket behálózza. A nyirokerekben keringő nyirokfolyadék az immunrendszer védekező bázisa. Ezért is nevezik a nyirokrendszert testünk védekező rendszerének. A nyirokerekben salakanyagok és kórokozók szállítódnak, miközben a szövetnedv megszűrődik. A szövetnedv (a nyirok) fontos szerepet játszik a sejtek és szövetek működésében. A nyirokban nagy számban találhatók fehérvérsejtek, amelyek létfontosságú elemei a testbe betolakodó baktériumok és vírusok elleni küzdelemnek.
A nyirokfolyadék magával szállítja az anyagcsere bomlástermékeit, salakanyagokat, és a vérplazmát.
Feladata, hogy biztosítsa a sejtek életkörülményeit, megtisztítsa a szervezetet a különböző behatoló baktériumoktól, toxikus anyagoktól, vírusoktól, elhalt sejtektől, elszaporodó gombáktól. A nyirokfolyadék összegyűjti ezeket a betegségeket okozó részecskéket, ahol is a nagy fehérsejtek a lymphociták közömbösítik, majd a megtisztított nyirkot a vérbe ürítik.
A nyirokrendszer működését az izom összehúzódása és elernyedése működteti. Alvó állapotban a lüktető rendszer működteti.
Ha nincs megfelelő izommozgás a nyirokáramlás lelassul, vizenyők alakulnak ki, és a szervezetet megtámadó gombák, vírusok, baktériumok elkezdenek szaporodni.
A nyirokcsomók, nyirokerek
Nyirokcsomók a nyirokrendszer részei, test szerte megtalálhatók, bár többnyire csoportosan, bizonyos testtájékokon.
A periférián összeszedődő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb, másodlagos nyirokcsomókhoz futnak, ennek analógiájára harmadlagos, sőt esetenként negyedleges nyirokcsomók is vannak.
Egyrészt a nyirokereken nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes szövetközötti folyadékot a vénás rendszerbe.
Másrészt fontos része a szervezet védekező rendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat sejtes, vagy humorális úton közömbösíteni, aminek emléknyoma és az ezen alapuló védekezőképesség esetenként egész életen át, de egyébként is hosszú ideig fennmarad: (sejtes és humorális immunitás.) Ugyanakkor a nyirokereken keresztül terjednek előszeretettel a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjában eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése.
Anyagszállítás a vérerek és az erek útján történik. A vérereket a nyirokereket, az úgynevezett segítő nyirokerek izomzata mozgatja.
Legnagyobb számban a lágyék, a mellkas, nyak, hónaljban találhatók. A nyirokcsomóknak fontos szerepe van a baktériumtoxinok és más mérgező anyagcseretermékek méregtelenítési folyamataiban. A nyirokcsomók a nyirokba, ezen keresztül a vérbe fiatal lymphocitákat juttatnak.
Nyirokszervek: mandulák, lép, csecsemőmirigy, vakbél, féregnyúlvány. Feladata a szervezet megvédése a különböző kórokozóktól.
A nyirokcsomók központi adatbázisként és fegyvertárként működnek.
Feladatuk kettős: • egyrészt felismerni és beazonosítani a behatolókat, • másrészt ellenanyagokat, antitesteket termelni.
Testtájéki (regionális) nyirokcsomók
A fej és a nyak nyirokcsomói nyaki nyirokcsomók
Elülső nyaki nyirokcsomók
Ezek a csomók a – a felületi és a mély – a sternocleidomastoideus izmok felett és alatt találhatók. A torok belső struktúráinak, a garat hátsó részének, a manduláknak és a pajzsmirigynek a nyirkát szűrik.
Hátulsó nyaki nyirokcsomók
Ezek a csomók egy vonalban helyezkednek el a sternocleidomastoideus izom mögött, de a trapézizom előtt, a halántékcsont csecsnyúlvány felőli részétől a kulcscsontig. Felső légúti fertőzések során gyakran megduzzadnak.
Garatmögötti nyirokcsomók
Ezek a csomók retropharingeélisan, a gerincoszlop előtt találhatók. Az orrüreg és a hátsó pharyngealis régiók nyirkát szűrik.
Submandibularis állkapocs nyirokcsomók
Ezek a csomók az állkapocs alatt találhatók mindkét oldalon. Az arc alsó kétharmadából, beleértve a felső és alsó állcsontokat is, valamint a nyelvből érkező nyirokutak vezetnek ide.
Submentalis nyirokcsomók
Ezek a csomók az áll alatt helyezkednek el. Az alsó ajak és az alsó metszőfogak nyirkát szűrik.
Supraclavicularis kulcsponti nyirokcsomók
Ezek a csomók abban a kulcscsont feletti üregben találhatók, amik a sternum ízülettől laterálisan helyezkednek el.
A felső végtag nyirokcsomói
Néhány nyirokcsomó előfordul a könyökárokban és a medialis nagy bőrvéna mentén.
A legjelentősebb nyirokcsomó csoport azonban a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg.
Ugyancsak jelentős nyirokcsomó csoport van a mellizmok között és szélénél.
A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek.
Az alsó végtag nyirokcsomói
Néhány nyirokcsomó a térdhajlatban. Felszínes és mély nyirokcsomók a lágyékhajlatban. A felszínes csoport jól tapintható.
A kismedencei nyirokcsomók
Részben a nagy erek mentén helyezkednek el, részben a kismedencei szervek mentén.
Hasüregi nyirokcsomók
Igen bőséges nyirokérhálózat és nyirokcsomórendszer van a bélfodorban. Fontos szerepük van a felszívódott zsírok elvezetésében.
Nyirokerek és nyirokcsomók találhatók a nagyerek mentén.
A nyirokerek a nyirociszternába (cysterna chylibe) szedődnek össze és a mellvezetéken (ductus thoracicus) keresztül vezetődnek a bal vénás szögletbe.
Mellüregi nyirokcsomók
A tüdő kötőszövetes sövényeiben, a tüdőkapu környékén, a gátorban a légcső és a nyelőcső mentén, a szívburok parietalis lemezében, a mellkasfalon a szegycsont mentén és a bordaközökben találhatók fontosabb csoportok
Az idegen behatolók kiszűrése
A nyirokrendszer fő feladata tehát a fertőzések és betegségek elleni védelem! A nyirokrendszer hibás működésére vezethető vissza számos szív-, vese-, és érbetegség kialakulása. A rendszernek továbbá jelentős feladata van a daganatos betegségek elleni harcban is.
A nyirokrendszer feladatait így három csoportba lehet sorolni:
1. visszaszállítja a szövetek közé kijutott folyadékokat az erekbe, 2. immunsejteket termel és teret biztosít immunvédekezés számára, 3. a gyomor-bélhuzam mentén a zsírsavak felszívását és a zsírok keringésbe szállítását végzi
A nyirokáramlást hivatalosan a következők biztosítják:
• a környező szövetek mozgása következtében létrejövő nyomás, • egy irányba nyíló billentyűk (amik megakadályozzák, hogy a nyirokfolyadék visszafelé folyjék az erekben), • az ereket borító simaizom-elemek spontán ritmikus kontrakciója, • izompumpa, amely a harántcsíkolt izomzat működésekor jön létre.
Az izommozgás biztosítja a nyirokáramlást!
Ha mi nem mozgunk, a nyirokkeringésünk leáll. Azaz a nyirokrendszerünk, és az általa biztosított immunvédelem egy része csak addig működik, amíg mi mozgásban vagyunk!
Az embert nem ücsörgésre és tv nézésre „tervezték”. Számtalan folyamat zajlik a szervezetünkben, amiknek alapfeltétele, hogy testünk mozgásban legyen (vagy legalább is elvégezze a napi megfelelő mennyiségű izommunkáját).
Egy egész napos ücsörgés után bedagad a lábunk. Ilyenkor természetesen nem a vér duzzad meg a végtagjainkban, mert azt a szívünk mozgásban tartja (mellesleg a szív munkájára is rá lehet segíteni a mozgással, így egy kicsit tehermentesíteni lehet), hanem az a napi kb. 3 liter sejtközi folyadék egy része, amely a keringés hiányában megreked az adott helyen.
Az izom pumpáló szerepe csak akkor érvényesül, ha mozog.
Hogyan segíthetünk nyirokrendszerünknek?
A legegyszerűbb és legköltségkímélőbb megoldást, a szabad levegőn végzett torna és légzőgyakorlatok végzése adja.
A nyirokrendszer támogatására javallott orvosság a kasvirág (Echinacea purpurea). erről esetleg egy kicsit bővebben írhatnál.
Ha a szervezet kalcium-, és D-vitaminhiánnyal küzd, a nyirokrendszer sokkal nehezebben látja el maradéktalanul a feladatát. Pótoljuk ezeket a hiányokat az étkezésünkkel, vagy vitamin készítményekkel.
A nyirokbántalmakra az étkezési növények közül a legjobb talán a torma. Javasolt megfelelő mennyiségű ásványi anyag, nyomelem és vitamin fogyasztása is. Szelén, cink, és C-vitamin, ezeket érdemes pótolni.
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
by www.h2om.hu